Öröm

2010.09.25. 17:30

Mit mondhat ilyenkor az ember? Számomra idáig - és ez volt az ötödik AnimeConom! - az volt AnimeConon a siker, ha találtam egy kütyüt, ami tetszett, meg láttam pár jó AMV-t és cosplayest. AMV-versenyen most indultam másodszor, WMM-el nem tápláltam vérmes reményeket (mindenki Vegasszal dolgozik... legalábbis, aki helyezést ér el, biztosan), fanfictionnel meg idáig azt az egyetlen választ kaptam (amikor korábban pályáztam), hogy hol hagytam el a humorérzékemet.

De haladjunk sorrendben.

Szombat

Hideg volt, és esett az eső. A szép, lájtos kis cosplayemet otthon hagytam, meg a szürkére festett angyalszárnyast is, és Ouran High School Host Club-os díszben mentem el (minden tiszteletem a fiúké, hogy tudnak nyakkendőt kötni! Kész kínszenvedés volt...). Már bejutás előtt összefutottam pár régi ismerőssel, végül pedig Zizzivel, Mitsuval (Zizzi húga) és Reilával, akik gondban voltak a CONbinált jegyek beszerzésével, de csak elrendeződött valahogy a dolog, és Zizzi is eljutott a pályaudvarra összeszedni G-t, hogy megmutathassa neki, milyen is az AnimeCon. G nagyon szimpatikus volt, remélem, a benyomás hasonló, igyekeztem is távozni a közelükből, amikor kezdtem hiper üzemmódba kapcsolni. Ő és Zizzi igazán szép pár. Ja, és G úgy látszik túlélte, hogy egészben bekapta a szusihoz mellékelt wasabit, és nem is találta erősnek. Workshopban hajtogattam egy kissé csálé kék darvat, már előtte beszereztem a vásáron (nevetett is az eladó, hogy aznap én vagyok az első vevőjük) pár mangát (Ouran High School Host Club 14 és Millennium Snow 1-2, éljen!!! Hiába, Bisco Hatori nagy rajongója vagyok), kinéztem egy nagyon cuki plüsst meg pár DVD-t, utána berohantam az AMV-versenyre. És képzeljétek: leadták az enyémet is! Igaz, mindegyiket leadták, de hát istenem, vásznon viszontlátni a saját kreációnkat elmondhatatlanul jó érzés! Még jobban meglepődtem, mikor a végső listát látva észrevettem, hogy negyedik lett, és harmadik közönségkedvenc! Az első kettő kapott ugyan csak díjat, de százszor jobban megérdemelték, mint én. 

Íme Lumiére mesterműve: https://www.youtube.com/profile?user=Fomalhaut48#p/f/1/RybiBiZ-rxo

Az én... hát, hogy is mondjam, izémhttps://www.youtube.com/profile?user=Fomalhaut48#p/u/0/4iyMvUb5_qA

Amint leadták az enyémet (az ovációt köszönöm, az Ouran rajongói tapasztalataim szerint a leghangosabbak a világon), siettem is el. Nem azért, mert ennyire egoista vagyok, hanem azért, mert nem akartam lemaradni a fanfiction beszélgetésről, ugyanis a drabble-m és a humoros novellám is bejutott a Top 10-be! Odaértem, pihegtem egy sort, és már szólítottak is, hogy meséljek a fanficjeimről. Fujioka Haruhi-s ruhámban senki nem lepődött meg azon, hogy a drabble-met Ouranból írtam, a humoros viszont a Hellsing manga alapján íródott. Nos, a Hellsing olyan történet, ami jól indul, nagyjából átlagosan folytatódik, piszkosul rosszul halad, majd felemelkedik, hogy a befejezése végleg a béka hátsó fertálya alatt legyen. Sajnáltam is, benne volt a lehetőség, de a fanfichez jól jött az ihlet. Furcsamód mindenki arra volt kíváncsi, hogy hogyan sikerült a Twilight-rajongókat beleírnom. Egy: a Hellsing vámpírtörténet. Kettő: ti nem unjátok még Edward Cullenéket?! Ennyi volna a nagy magyarázat. :) Utána megtaláltam legjobb barátnőmet, Wendy-t (neki ez volt az első Conja), és ettünk egy finom szusit, meg körülnéztünk. Hipp-hopp elérkezett az eredményhirdetés ideje, és képzeljétek: a humoros novellám III. díjat nyert és a zsűri különdíját is megkapta! Nagyon örültem, utána égett az arcom, nem is tudom, mit éreztem! Végül Wendyvvel meghallgattuk a Kiyo-Kito Taiko dobegyüttes koncertjét, aztán együtt elmentünk a földalattihoz. Nagyon jó volt!

Vasárnap

Rendesen megpakolva érkeztem a bejárathoz valamivel 10 után. Alig aludtam az éjjel, úgy izgultam, hiszen én voltam felírva, mint első fellépő a Cosplay performance versenyen! Csomagomat a szépen megvarrt (örök hála anime-gyűlölő édesanyámnak!!! SZERETLEK, MAMA!!!) jelmezemmel és a kellékekkel (smink, báli cipő, liliom) leraktam a cosplay-öltözőben, aztán mentem utamra. 10próbás lapomon szépen gyűltek a pecsétek, végül le is tudtam adni, nyertem egy kis édes Sakura-figurát (nem szeretem a Narutót, de ez aranyos volt) és egy pakli InuYashás kártyát Wendynek. És ó, jaj, eljött a cosplay ideje! :O Festettem egy szerencseszimbólumot (a kalligráfiás fiú azt mondta, segít), aztán bementem átöltözni. Fujioka Haruhi átvedlett a hírhedt Lobelia leányintézet vezetőjévé, Amakusa Benio kisasszonnyá. Szerencsére két nagyon kedves és nem utolsósorban jó cosplayes megnyugtatott, sokat nevettünk együtt, én és az Elric testvérek. Aztán ki kellett mennem a színpadra...

Hát... eszetekbe ne jusson a karakterrel azonosítani azért! https://www.youtube.com/profile?user=Fomalhaut48#p/f/0/8N0xtE0BWds

Sikerült. Nem dadogtam. Talán túl hosszú is lett, de megcsináltam. Utána persze rögtön megéheztem (az idegességtől addig enni sem tudtam), és a többi előadás meg a fotózás után némi szusi rendbe tett. Meg Wendy, Zizzi és a többiek bátorító szavai. Még Kanan-chant is megtaláltam, de sajnos nem sikerült lefotóznom. Majd legközelebb!

A fotózáson készült:

 

Utána megjutalmaztam magam a szombaton kinézett cuki plüssel, fogalmam sincs, mi az, de őrületesen aranyos. Én úgy hívom: "a dió és a cseresznye románca".

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Később, ismét Fujioka Haruhiként, másodszor is összefutottam Honey-val, akit már azelőtti nap is elkaptam egyszer, csak most a nyuszija is megvolt. Íme:

Többen is lefotóztak, én is őket, ez a srác szimpatikus volt, harcos cosplayer-pózokat kért tőlem:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kimentem megnézni a dinnyecsapkodást, aranyos volt. Ilyen kell legközelebb is, bár most nem ettem a maradványokból, nem akartam piros pacákat a ruhámra, meg amúgy is tele volt már a gyomrom.

Wendy nem érezte jól magát (egészségileg, a program tetszett neki!), így hazament, utána Zizzin kitört a megfázás, szóval estére egyedül maradtam. A drága Elric testvérek viszont ott voltak nekem! Ha pocsék a fellépésük (egyáltalán nem volt az, sőt!), akkor is tuti, hogy rájuk szavazok, pusztán érzelmi alapon! 

Esti eredményhirdetés... és ez is sikerült! Első díj! Nagy örömömre utána Edward és Alphonse Elric is kimehettek a színpadra, átvenni a közönség kedvenceinek járó díjakat. Azt sem bántam, hogy, mikor megölelt, Edward fémkeze kihúzott egy szálat a zakómból. Edwardnak viszont nem eshetett jól, hogy vállon veregettem, pont a fémkarja tetejénél.

10próba. És itt is kihúzták a nevemet! A zsűri még mindig nem unt meg engem, ezt azért furcsálltam... most van egy szép nagy AnimeStars magazin gyűjteményem, a napokban lapozgatom, nagyon jó. A Full Metal Panic? Fumoffu DVD-knek különösen örülök, régóta terveztem, hogy megnézem. Az már kicsit túlzás lett volna, ha a tombolán is nyerek, de nem húztak ki. 

A karaokén való fellépésemben (Bleach-ből énekeltem volna a Life is like a boat-ot) csak az akadályozott meg, hogy már kissé kiment a hangom.

A liliomomat (kissé már fonnyadt volt, bocsi!) pedig nekiadtam a szeretett szervezőknek. Csodálatos munkát végeztetek, szeretlek titeket!!!

 

 

 

Összegzés

Mit is mondhatnék még? Lehet, hogy elfogult vagyok, de ez volt életem legjobb AnimeConja. Ha nem nyerek, akkor is, a színpadra kimenni felejthetetlen érzés volt! És még jobb volt, hogy ez a jó öreg PeCsa, és nem volt tízezres tömeg, mindenhez odafértem, le is lehetett a nagyteremben ülni, és nem haltam éhen sem, mire megkaptam a szusimat. 

Persze, akiknek hájp, "szétfolyó" rendezvény és személytelenség kell (unalomról nem is beszélve), érezzék csak magukat jól a MondoConon. Őszintén, a tavaszi MondoCon volt az egyetlen Con, amelyről már délután 4 előtt hazamentem, annyira untam. 

Egyéb

Na és a számomra fontos emberek?

- Szüleim: Mama és Papa is velem örültek, és mindenben támogattak! Nagyim is!
- Zizzi, Mitsu, Reila, Wendy, Kanan, G: ők mind ott voltak, minek mondjak többet? Jó volt!
- Dandandan: ha ezt olvassa, sokkterápiára kell majd mennie.
- A Nyelvész.: remélhetőleg az ő idegei erősebbek.
- eLeM: túlélte a videómat, meg a fellépésem filmjét is, a mangákról szóló rém hosszú szövegemről nem is beszélve. eLeM, köszönöm, hogy mellettem vagy! Nagyon boldoggá tesz.

...

Most pedig megyek leckét írni.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://devon.blog.hu/api/trackback/id/tr532322694

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MagyarZizzi (törölt) 2010.09.28. 09:35:38

Még egyszer: örülök, hogy ilyen jól érezted magad az AnimeConon, még akkor is, ha én nem. Annak meg főleg, hogy G-t szinpatikusnak találtad. :-) A nyereményedhez pedig gratulálok!

Wendy the Wild 2010.09.29. 22:25:49

Én is gratulálok még egyszer a nyereményekhez, az élményhez és minden egyébhez! Köszönöm a kártyapaklit és a talizmánt. Tavasszal is megyünk, ugye? Remélem nekem se jön közbe semmi...
Egyébként meg...

BENIBARA RULEZ!
süti beállítások módosítása